Ausztria Régiói Térképen
A várkatonaság a várjobbágyoknak (várispán) nevezett elöljárók irányítása alatt állt. Az ispánnak a közigazgatás mellett igazságszolgáltatási jogköre is volt a vármegyében. Az ott élő lakosság másik nagy hányadát a területén lévő királyi, királynői, illetve hercegi udvarházak ellátása és az azokhoz tartozó udvari birtokok megművelésére rendelték. Őket nevezték udvarnokoknak. Munkájukat az udvarnokispán vagy nádorispán és az udvarnagyok szervezték meg. Ez utóbbiakra egy-egy megye udvarházainak igazgatását bízták. Tevékenységüket a királyi főhivatalnokok ellenőrizték. Ezzel lényegében kialakult a királyi vármegye (mint közigazgatási egység) szervezete, a királyi udvarból mint központból irányított közigazgatás hierarchiája. István az új rendet és szervezetet törvényekkel is igyekezett megerősíteni.
Magyarország államalapítás éve Vodafone magyar államalapítás Hihetetlen infó jött ki az augusztus 20-i ünnepségről! Tényleg ezt tervezi a kormány? Mit jelent ma és mit jelentett egykoron? Most mindent megtudhat augusztus 20-ról! Bakay Kornél: A magyar államalapítás (Gondolat Könyvkiadó, 1981) - Szerkesztő Lektor Kiadó: Gondolat Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1981 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 238 oldal Sorozatcím: Magyar História Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 12 cm ISBN: 963-280-674-3 Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat, fotókat tartalmaz. Fülszöveg Maroknyi nép vagyunk Európában. De vagyunk, és nem: voltunk. Petőfi azt mondta: "Isten csodája, hogy áll még hazánk! ", Illyés Gyula meg így fogalmazott: "ezer esztendőket még a népek is csak csodák révén élhetnek". A költői túlzás sem rontja le az alapkérdés igazságát. Több mint ezer esztendeje lakjuk ezt a földet, s közel kilenc évszázada létezik a magyar állam. Népünk történetének meghatározó korszaka volt a 10-11. század, amely időszakról ez a könyv szól.
I. (Szent) István (997-1038) Fiának, Istvánnak először Koppány felkelését (997), majd az erdélyi gyulát (1003), végül a Temes-vidék urát, Ajtonyt kellett legyőznie. 1000-ben királlyá koronáztatta magát Az államforma fejedelemség helyett feudális királyság lett. Ekkor már a nemzetiségi szállásterületek jelentős hányadát uralta. Első királyunk kezdett hozzá az államszervezet kiépítéséhez. A hatalom alapja tehát a földbirtok volt. Az egykori nemzetségfők székhelyén álló, immár királyi városokba saját emberét, az ispánt helyezte. Az ő szolgálatára rendelte a várnépet Munkájuk és szolgáltatásaik tették lehetővé az ispán számára, hogy a rábízott vármegye védelmét az ottani várkatonasággal biztosítsa. A várkatonaság a várjobbágyoknak nevezett elöljárók irányítása alatt állt. Az ispánnak a közigazgatás mellett igazságszolgáltatási jogköre is volt a vármegyében. Az ott élő lakosság másik nagy hányadát a területén lévő királyi, királynői, illetve hercegi udvarházak ellátása és az azokhoz tartozó udvari birtokok megművelésére rendelték.
2016. augusztus 19., péntek 10:08 I. István királyra, a keresztény magyar államalapításra és a magyar állam ezeréves folytonosságára emlékezve tartott ünnepi állománygyűlést az MH Egészségügyi Központ 2016. augusztus 18-án. "Augusztus 20-án nem csak a ma emberének is példát mutató államalapítóra emlékezünk, hanem a mai XXI. századi Magyarország értékeit és eredményeit is számba vesszük. A modernség, az európaiság, a nemzeti egység az ünnep, a Szent Istváni hagyományok minden idők próbáját kiálló üzenete" – hangzott el Dr. Domokos György, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum történészének előadásában, aki beszámolt arról is, hogy a 19–20. század folyamán a katonaságnak milyen kiemelt szerep jutott az ünnepi megemlékezések során. Az ünnepi elismeréseket Szabó István vezérőrnagy, az MH Egészségügyi Központ parancsnoka adta át, majd a jelenlévők Kacsó Hanga Borbála, a 2014. évi Fölszálott a Páva tehetségkutató verseny énekes-szólista és énekes-együttes kategória győztesének előadásában az ünnep szellemiségére emlékeztető énekeket hallgathattak meg.
Szent István (997-1038) A 10. sz. -ban kialakuló fejedelmi hatalom előretörése, különösen Géza keménykezű politikája ellenállást váltott ki. Istvánnak először a nyílt lázadásokkal kellett számolnia, így felszámolta a törzsfők hatalmát. István először Koppány felkelését (997) verte le, aki a szeniorátusra támaszkodva akart uralkodó lenni. Később – hogy az ország egész területe az ellenőrzése alá kerüljön – az erdélyi gyulát (1003), végül a Temes-vidék urát, Ajtonyt győzi le. 1001. január 1-én királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Az államforma fejedelemség helyett feudális királyság lett. Ekkor már a nemzetiségi szállásterületek jelentős hányadát uralta. Első királyunk kezdett hozzá az államszervezet kiépítéséhez. A hatalom alapja tehát a földbirtok volt és a szolgálat fejében földbirtokot adományoztak. Az egykori nemzetségfők székhelyén álló, immár királyi városokba saját emberét, az ispánt helyezte. Az ő szolgálatára rendelte a várnépet. Munkájuk és szolgáltatásaik tették lehetővé az ispán számára, hogy a rábízott vármegye védelmét az ottani várkatonasággal biztosítsa.