Ausztria Régiói Térképen
Három versszakon keresztül (2–4. ) mozgalmas képek sorozatában villantja fel a költő a vitézi élet egyes mozzanatait: a harci kedvet, a portyára készülést, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, majd a csata utáni letáborozást. Balassi Bálint portréja Az elemzés vázlata: Bevezetés A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) A vers keletkezésének körülményei Az Egy katonaének keletkezésének történelmi háttere Szépítés és hitelesség: mi volt a történelmi valóság a végekkel kapcsolatban? Mi célból írta Balassi a verset? A vers szerkezete, versformája A vers írásképe A vers szókincse Címértelmezés A vers műfaja, beszédhelyzete és hangvétele A vers értelmezése Sikerült-e Balassinak meggyőznie minket a végvári élet szépségéről? A vers jelentősége és utóélete Balassi költeményeit 3 csoportra szokás osztani: szerelmes versek, vitézi versek és istenes versek. Persze, ez a három nagy téma a költő számos versében keveredik egymással, pl.
Az Egy katonaének a reneszánsz kor kiemelkedő esztétikai értékeket felmutató, példaadó irodalmi alkotása, Balassi egyik legjobbnak tartott műve. A vers által közvetített emberi érzelemvilág és természetközeliség jól megmutatja, hogy milyen lehetett a 16. századi Magyarország élete, milyenek lehettek a végvári katonák mindennapjai. A reneszánsz kori európai irodalom nem ismerte a vitézi éneket vagy katonaverset (latinul cantio militaris), nem volt ilyen műfaj. A magyar történelmi sajátosságok következménye, hogy a hazáért és a kereszténységért való hősi küzdelem csak nálunk lett témája a költészetnek. Az pedig, hogy nálunk téma lett, Balassinak köszönhető, mivel ő teremtette meg a vitézi ének műfaját. Lehet persze, hogy írtak korábban is effélét (Tinódi Lantos Sebestyén több históriás énekének a bevezetőjében beszél hasonló dalokról), de a műköltészet színvonalára Balassi emelte fel. Balassi megjelenéséig főként csak históriás énekek szóltak a katonákról, Balassi ezeknek az epikus anyagát dolgozta fel költeményeiben, s emelte a tudós reneszánsz líra szintjére.
Ez a személyes motiváltság magyarázza a lelkes hangvétel t is. Ugyanakkor ez a vers jóval több, mint korrajz, hiszen a kor egyik legnagyobb költője vall benne a harmónia utáni vágy áról. Balassi egy olyan világrend után sóvárog, amelyben az emberség, a tisztesség, az önzetlen, bátor helytállás erkölcsi felsőbbrendűsége győzedelmeskedik. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
Az Egy katonaének (teljes címe: Egy katonaének: in laudem confiniorum; A végek dicsérete) Balassi Bálint reneszánsz kori magyar költő alkotása. A mű Balassi vitézi versei közé tartozik, azok közül is az egyik legismertebb. Témája a végvári katonák élete, és egyben a költő búcsúja a magyar hazától. Az 1589 -es évben keletkezett. Balassi Bálint, a szerző A mű keletkezésének körülményei [ szerkesztés] Balassi, miután folyamatos szerelmi csalódások és társadalmi kudarcok érték (az 1584 -ben unokatestvérével, Dobó Krisztinával kötött házasságát érvénytelenné nyilvánították, a katolikus Habsburg uralkodócsalád sem támogatta többé, mert áttért a protestáns hitre) 1589 -ben elhagyta Magyarországot és Lengyelországba ment. Wesselényi Ferencnél talált menedéket, aki abban az időben jelentős lengyelországi birtokokkal rendelkezett. A költő megismerkedett, majd szerelmi viszonyt folytatott Wesselényi feleségével, Szárkándy Annával. Külföldi tartózkodása alatt jött rá, hogy tulajdonképpen mit is jelent számára a haza, száműzetése alatt írta meg a Végek dicséretét, melynek fő motívumai a búcsú, a visszatekintés és az emlékezés.
Ebből kifolyólag – bár vannak bizonyos szempontok, amelyek mentén haladva felfejtheted egy-egy mű értelmezését – mégis minden elemzés egyedi. Hogyan is fogj hozzá egy verselemzéshez? Elsőként ismerd meg alaposan a művet! Olvasd el Balassi Egy katonaének című versét! Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is vitéz próbálni indul, Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul. Veres zászlók alatt lobogós kopiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik; Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik. Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak, hogyha trombita riadt, Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll, nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éjten-éjjel csataviseléssel mindenik lankadt s fáradt.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11