Ausztria Régiói Térképen
A korszak végén a hegység kiemelkedett a tengerből, majd a vulkanikus jelenségek a Börzsönyi hegységben is található andezitből építették fel. Mindez megközelítőleg 20 millió évvel ezelőtt zajlott le, miután a Duna kettészelte a Börzsönyt és a Visegrádi-hegységet. A mai legömbölyített hegyhátak már nem igazán emlékeztetnek az eredeti vulkáni formákra, de a keményebb kőzetek ellenálltak a szél és a víz pusztító munkájának. E folyamatoknak köszönhetően több helyen "V" keresztmetszetű, szurdokszerű völgyekkel (Rám-szakadék, Holdvilág-árok, Malom-völgy) és merész sziklaformákkal (Vadálló-kövek, Thirring-sziklák) találkozhatunk. Fotó: Zöld szoros, Dobogókőért Fotópályázat 2016 Táj- és természetvédelem: A Visegrádi-hegység és a Pilis jelentős része 1978 óta a Pilisi Tájvédelmi körzetet alkotja, amelyet 1981-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánított. A Duna-Ipoly Nemzeti Park 1997-ben alakult, amely ma is védelmezi a terület növény- és állatvilágát, tájképi szépségét. Körséta Dobogókőn Kiindulópontunk a központi parkoló, ahol az autóbuszforduló is található.
Amennyiben nagyobb túrára készülünk, úgy érdemes a Prédikálószéken, a Vadálló-köveken át haladni. Ekkor is a Makovecz Zsindelyestől indulunk, a piros háromszöggel jelölt turistaúton. Visszafelé a Vadálló-kövek útján ereszkedünk a Szentfa kápolnáig még mindig a piros háromszögű jelzésen, majd Dobogókőre a Rám-szakadékon keresztül térünk vissza (zöld sáv, a szakadék után pedig sárga balra). Pilis-Dobogókő, Rám-szakadék, Árpádvár, Ferenczy-szikla, Szerkövek túraút (12 km) A Rám-szakadékot érintő szervezett túrák A Rám-szakadék tanösvénye A Rám-szakadék tanösvénye Dömösről indul, a szakadék felső pihenőjét és a Lukács-árkot érinti, s a Szőke-forrás-völgybe ér vissza. Szőke-forrás-völgy A Szőke-forrás-völgyben kihelyezett táblákról megismerkedhetünk a Pilisi Partkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészetével, Dömös történelmével és a Szentfa kápolna emlékeivel. A Lukács-árok bejáratánál olvashatunk a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park tevékenységéről, valamint találunk egy táblát, mely a környék nevezetes történelmi emlékhelyeit mutatja be.
A parkoló a dr. Téry Ödön főúton található, nem lehet eltéveszteni! Itt érdemes kiszállni az autóból és először a keskeny aszfalt úton - az Eötvös Lóránd sétányon - tovább indulni. Ennek az elején található az 1973-as vadász kiállításra felépített Nimród Szálló (jelenleg nem üzemel), majd tovább sétálva - szintén bal oldalon - látható a Zsindelyes Vendégház, amelyet Makovecz Imre tervei alapján építettek még 1980-ban azzal a céllal, hogy a közeli sífelvonó villanymotorja ne legyen a szabadban, valamint, hogy a síelőknek melegedési lehetőséget biztosítson. Makovecz Imre rendkívül elismert építész, a világ számos pontján maradandó alkotást hozott létre. A hangulatos vendéglőben széles az étel- és italválaszték. Érdemes betérni és a nyílt tüzű kandalló mellett eltölteni egy kis időt. Az aszfalt úton továbbhaladva - a bal oldalon - megpillanthatjuk az ország elsőként kialakított sípályáját, ahol szívesen hódolnak szenvedélyüknek a téli sport szerelmesei. Innen érdemes visszafordulni, mivel ezt követően már csak egy TV torony található az út végén.
A kihelyezett táblák javasolják, illetve a hétvégékre vonatkozóan elő is írják, hogy a Rám-szakadékot ("zöld" turistajelzés) alulról felfelé ( Dömös irányából) közelítsük meg, míg az ellenkező irányban a "sárga" jelzéssel ellátott utat kövessük, elkerülendő a torlódásokat és balesetveszély kialakulását. Amennyiben Dobogó-kőről keressük fel a Rám-szakadékot, úgy előbb a sárgán jelzett Lukács-árkon ereszkedjünk le, majd vissza irányban járjuk be a szakadékot. A 2020 -as látogatószám megközelítette a 125 000-et. [1] Galéria [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Rám-szakadék-képek A Rám-szakadék a vendégváró Megújult a Rám-szakadék (2006. április 19. ) Tanösvényt adtak át a Rám-szakadékban (2013. október 22. )
A sziklaképződmények a hollók és kerecsensólymok pihenőhelyei. Kirándulásunkból a Rám-hegyet nem érdemes kihagyni, ahol olyan növényeket csodálhatunk meg, mint a tarka nőszirom, a hölgyestike, a mérges sás vagy a nagyezerjófű. Az itt található bükkfákat gyakran választják fészekhelyül a kék galambok és a fekete harkályok. A Rám-szakadék barlangjai A Kőalja-barlang a Rám-szakadék szurdokának körülbelül harmadánál található. 3 méter hosszú, 1, 2 méter széles, valamint 1, 2 méter magas képződmény, mely úgy jött létre, hogy egy legurult nagy kő egy másiknak támaszkodott, alatta pedig üreg maradt. A barlang bejárata háromszög szelvényű, belső végén pedig feljuthatunk a szabadba egy "ablakon". Rám-szakadék vízesés A Vízesés-alatti-sziklaereszt, ahogyan neve is sejteti, a szakadék nagy vízesése alatt fedezhetjük fel. Egy régebbi patakszinten a vízfolyás eróziója által alakult ki. Hossza 2, 1, szélessége 5, 4, magassága pedig 2, 7 méter. A Rám-szakadék nagy vízesése felett pedig a Vízesés-feletti-sziklaereszt találjuk.
Fotó: Reggel a sípályánál, Dobogókőért Fotópályázat 2016 Visszavezető útvonalként célszerű az erdőben kialakított turistautat igénybe venni, mivel így valóban közel lehetünk a természethez. A turistaút visszavezet egészen a Nimród Szállóig, amely mögött húzódó úton haladva először a Siketnémák Mária Kegyhelyét, majd ezt követően a kilátót érdemes meglátogatni. A kilátó alatt került kialakításra a Siketnémák Mária Kegyhelye, amely jól járható, lépcsőzetes úton közelíthető meg. Ez a sokak által látogatott vonzerő a sziklafal aljában található, amelyet 1926-ban hoztak létre. E helyet a Siketnémák Turista Egyesületének tagjai alakították ki. Innen felérve, csupán néhány lépést kell tennünk a Nagykilátóig, ahol az ország egyik legszebb panorámája tárul elénk. Páratlan kilátás nyílik a közeli hegyekre és a Dunakanyarra. A kilátó korlátjánál a belátható helyeket ábrázoló információs tábla, valamint két messzelátó (egy duplacsöveg és egy egycsöves panorámatávcső) is található. A távcsövek 200 Ft-ért 2 perc pazar gyönyörködést tesznek lehetővé.
A teljes terület fokozottan védett, ennek megfelelően vigyázzunk a természeti értékekre és ne szemeteljünk. Rám-szakadék képek Szállások a Rám-szakadék közelében 5 kérdés, 5 válasz: K: Hol húzódik a Rám-szakadék? V: Dömös és Dobogókő között. K: Milyen hosszú? V: Közel 1 km. K: Hány métert haladhat meg a szakadék mélysége? V: 35 métert. K: Mikor újították fel a területet? V: 2006-ban. K: Mely barlangok találhatók itt? V: A Kőalja-barlang, a Vízesés-alatti-sziklaeresz és a Vízesés-feletti-sziklaeresz. Forrás: Wikipédia Kép forrás: Reméljük tudtunk segíteni. Kellemes napot! szerkesztősége A szerkesztő ajánlja, olvasd el az alábbi témákat is: PMFC Gemenc Volán Emmi Debreczeni Zita Zoom Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Koordináták: é. sz. 47° 45′ 11″, k. h. 18° 54′ 15″ A Rám-szakadék Dömös közigazgatási területén található. A Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. Földrajz [ szerkesztés] Átkelés a zuhatag felett Az Északi-középhegység legnyugatibb középtája a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett. A hegy kőzeteire jellemzők a vulkáni eredetű andezit, valamint az andezittörmelékes breccsába (szögletes, éles kőzettörmelék-darabokból összecementálódott kőzet) ágyazott kőtömbök, melyekből a kőzet felszínre kerülésével az esővíz és a fagy eróziós hatásának eredményeképpen meredek völgyek alakultak ki. Az itt kialakult szakadék, szurdokvölgy a rajta átvezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben érdekes földtani jelenségeket láthatunk. A turistáknak összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük. A szűk, meredek falakkal (melyek magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kisebb) határolt mélyedés a különféle vulkáni rétegek keresztmetszetét adja.
A Lukács-árok és a Rám-szakadék bejárata között táblákon került bemutatásra a Szőke-forrás-völgy növény-és állatvilága. A szakadék bejáratánál tájékozódhatunk annak közlekedési szabályairól, majd élővilágáról, geológiájáról, valamint keletkezéséről. A Rám-szakadék tetején információt gyűjthetünk Dobogókőről, Prédikálószékről és a Vadálló-kövekről. A tanösvény utolsó állomásán pedig a holt faanyagnak az erdő életében játszott fontos szerepéről kapunk tájékoztatást. A Rám-szakadék veszélyei, tanácsok Létra és korlát Azt javasolják, hogy kedvezőtlen időjárási körülmények között (esős, havas, jeges idő) ne induljunk útnak a Rám-szakadékban, mert különösen veszélyes lehet a haladás. Csak a terepviszonyoknak megfelelő, zárt lábbeliben kezdjünk neki a túrának (vízállóbakancs használata javasolt). A kijelölt turistajelzéseket mindig kövessük! A turisták közlekedését kapaszkodók, létrák, korlátok segítik, ezeket mindig rendeltetésszerűen használjuk! A szakadékból kimászni vagy abba bemászni életveszélyes, ezért ne kíséreljük meg!