Ausztria Régiói Térképen
A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Amennyiben például a munkavállaló keresőképtelen státuszban van (vagy akadályoztatva van valamely okból) és nem jelzi, mert állapota ezt megakadályozza, nem lehetséges a munkaviszony azonnali hatályú, jogszerű megszüntetése. A munkáltatót együttműködési kötelezettség is terheli és a bírói gyakorlat alapján ő is köteles a munkavállaló holléte felől érdeklődni, vele a kapcsolatot keresni. A munkáltató eljárásának ezen felül meg kell felelnie a jóhiszeműség és tisztesség követelményének is. Email-ben meg lehet keresni a munkavállalót, de ilyenkor a kézbesítés időpontja szokott vitás lenni. Munkaidőn túl, illetve keresőképtelenség esetén például nem köteles a munkavállaló e-mailt olvasni. Az Mt. 24. §-a a következőket fekteti le: (1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.
A munkaidő alatti rendelkezésre állás kötelezettségét úgy tudja súlyosan megszegni a munkavállaló, ha például délután négy helyett délben távozik. Mindezt a munkáltató előzetes tájékoztatása és engedélye nélkül. Talán a legkevésbé kézzel fogható indok a munkavállaló felé történő bizalomvesztés. Egy konkrét ügyben, amely végül a Kúriához került, erre hivatkozva bocsátották el a munkavállalót. Az eset szerint a különösen fontos és bizalmi pozícióban lévő munkatárs a költségelszámolással kapcsolatban tanúsított visszaélést. Az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét később azért is tudta megtámadni, mert a munkaviszonyát még hónapokig fenntartották. Arra hivatkozva, hogy a munkavállaló kiemelt pozíciójának pótlása több időt vett igénybe. Az azonnali hatályú felmondásnak azonban éppen az a lényege, hogy ha bizalomvesztés történt, ne dolgozhasson ott tovább az illető. Bizalomvesztésre, így azonnali hatályú felmondásra adhat okot olyan információ kiadása, ami a munkáltató hátrányát okozza. A törvény szerint ugyanis a "munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. "
Tehát a munkáltató mellett a munkavállaló is élhet vele. Mit jelent ez a munkavállaló oldaláról? Azonnali hatállyal felmondhat, ha a munkáltató lényeges kötelezettségét jelentős mértékben megszegi. Ezek közé tartozik a munkavállaló foglalkoztatása, a munkabér megfizetése, illetve a munkavégzéshez szükséges eszközök biztosítása. Ha a munkáltató olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, akkor is jogszerű az azonnali hatályú felmondás. Ilyen magatartás lehet például szóbeli bántalmazás, a dolgozók terrorizálása, trágár szóhasználat, esetleg szexuális zaklatás. Mikor nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást? A törvény két esetet jelöl meg, amikor egyáltalán nincsen szükség a felmondás okának megjelölésére. Az egyik a próbaidő ideje alatti azonnali hatályú felmondás. Hiszen a próbaidő intézménye eleve azért született, hogy bármelyik fél indokolás nélkül megszüntethesse a munkaviszonyt. Ennek oka lehet az is, hogy időközben rájön a munkavállaló, mégsem szeretne az adott munkakörben dolgozni.
Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló az igazolásra felszólító levelet nem veszi át? Mikor kell kézbesítettnek tekinteni a küldeményt? Tértivevényes küldemény helyett felszólíthatjuk-e a munkavállalót a távollét igazolására e-mailben? " SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: A kollektív szerződés mindazon területeket szabályozhatja, amelyekre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt. ) feljogosítja. Ebben a körben meghatározhatja azon munkavállalói magatartások körét, melyek azonnali hatályú felmondásra is okot adnak. Megjegyzem, hogy a szabályozás meglehetősen szigorú. Amennyiben a kollektív szerződés ilyen szabályt alkot, célszerű az eljárási szabályok pontos megalkotása. Amennyiben a felek nem szabályozták az eljárási kérdéseket, a helyzet a következő: A munkaviszonyt megszüntetni a jövőre nézve lehet. Az azonnali hatályú felmondás azt követően történhet, hogy eredménytelenül eltelt az a 3 nap vagy munkanap (a szabályozástól függ), amely időtartam alatt a munkavállaló a távollétét kimentheti.
Megszüntethetik azonnali hatállyal munkaviszonyát akkor is ha nem adott erre okot? Ha attól tart, hogy a munkaviszonyának azonnali hatályú megszüntetése egy pallosként lebeg Ön felett, jó hírünk van. Ezt a felmondási típust alaposan meg kell indokolni. A bírósági gyakorlatban található számos olyan példa, amikor a munkáltató próbálja beleerőltetni az elbocsátás valós indokát a fent felsorolt feltételekbe. Ezek azonban legtöbbször világosan átláthatók. Azonnali hatállyal akkor mondhat fel a munkáltató, ha alapos okra tud hivatkozni, ami a valóságot tükrözi és részletes. Emellett kapcsolatnak kell fennállnia a felmondás és az indokolás között. A munkáltató felmondását követően az indok valódiságát és a kettő közötti kapcsolatot a munkáltatónak kell bizonyítania. Tehát egy esetleges peres eljárásban a munkáltatónak kell igazolnia azokat a körülményeket, amik az azonnali hatályú felmondásra okot adtak. A munkavállaló is felmondhat azonnali hatállyal? A munkaviszony azonnali megszüntetéséhez mindkét félnek joga van a törvény szerint.
§ e) pont). Eltérően állapítja meg a törvény a jogkövetkezményeit a munkáltató és a munkavállaló megszüntető nyilatkozatának. A munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszony jogkövetkezményei: A törvény a korábbihoz képest lényegesen kevesebb jogkövetkezményt fűz a munkáltató jogellenes munkaviszony megszüntetéséhez. A munkaviszony helyreállítása körében a fő szabály szerint a bíróság nem állítja helyre a munkaviszonyt, a munkáltató nem köteles a munkavállalót továbbfoglalkoztatni, ez alól csak öt kivétel van: a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe felmondási tilalomba (65. § (3) bekezdés) ütközött, vagy a védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a felsőbb szakszervezet egyetértése hiányában szüntette meg felmondással a munkáltató a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt (üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője – 294. § (1) bekezdés e) pontja) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.