Ausztria Régiói Térképen
A tartják az első üzleti hálózatra összpontosító közösségi hálózatnak, amely akkor is megjelent. Később megjelent a Friendster társkereső portál. 2003-ban megszületett a Myspace, majd hónapokkal később, 2004-ben Mark Zuckerberg létrehozta a legfontosabb és legismertebb közösségi hálózatot: a Facebookot. Kapcsolódó cikk: "A 18 legjobb Facebook-csoport a pszichológia elsajátításához" A közösségi hálózatok típusai A közösségi hálózatok lehetővé teszik közös érdeklődésű egyének közösségének létrehozását, de különböző típusok léteznek, mindegyiknek megvan a maga sajátossága. Hogyan vannak besorolva a közösségi hálózatok? A közösségi média különböző módon kategorizálható. 1. Horizontális közösségi hálózatok Olyan közösségi hálózatokról van szó, amelyeket nem egy meghatározott típusú felhasználó számára hoztak létre, hanem inkább mindenféle egyén kölcsönhatásba lép bennük, amelyek igenis létrehozhatják saját közösségeiket. Például bárki részt vehet a Facebookon, a Twitteren, a Google + -on stb., És élvezheti annak használatát és a rendelkezésre álló segédprogramokat.
Azt gondolnánk, hogy a barátságos emberek jóval több időt töltenek ezeken a felületeken, kapcsolatokat ápolva, lájkokat osztogatva. Az ismerősöm ismerősének az ismerőse kapcsolatláncolatok – a WOM okán – erőteljesebb befolyással bírnak, mint a közvetlen vállalati promóciók. A véleményvezérek erejének valódi értékét az indirekt kapcsolataiknak a száma és kiterjedtsége adja, attól függetlenül, hogy számos közvetlen kapcsolattal és követővel rendelkeznek. Ezt nevezzük a gyenge kapcsolatok ereje szabály nak. A hírfolyam tűzereje szabály arra az egyszerű tényre épül, hogy a fogyasztók számos olyan információt osztanak meg az egyes közösségi portálok hírfolyamában. Ezek önmaguk és ismerőseik számára is hasznosak lehetnek. Az ilyen információk akár futótűzként is terjedhetnek. Ezért is fontos tudni a vállalati kommunikációban, hogy milyen csatornákon érdemes elindítani az információt, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban terjedjen. Ezáltal eléri a Tipping point szintjét, így már önmagát sokszorozza meg.
1. A helyzet elemzése Az első dolog, amit egy közösségi média tervnek figyelembe kell vennie, az a a jelenlegi helyzet elemzése. Ehhez megvizsgáljuk a vállalat belső és külső környezetét, hogy megtudjuk, hol található. Belső szempontból a következő kérdésekre kell megválaszolni a kidolgozott kutatást: Rólunk? Határozza meg, mi a vállalat. Mit kínálnak? Felajánlott termékek vagy szolgáltatások … Milyenek az erőforrások? Elegendő vagy korlátozott erőforrással rendelkezünk. Milyen az online hírnév? Amit a társaságról a közösségi hálózatokon mondanak. Mit tettek eddig és hol? Milyen kampányokat folytattak és milyen online és / vagy offline csatornákon. A külső szintet illetően jó tudni a következőket: a verseny helyzete (mit csinál, hogyan és hol), demográfiai, gazdasági, technológiai, politikai és szociokulturális tényezők. Mindezen információk alapján elkészül a vállalat SWOT-elemzése, amely lehetővé teszi, hogy nagyon vizuálisan rögzítsük a márka belső jellemzőit, gyengeségeit és erősségeit, valamint a külső helyzetet, fenyegetéseket és lehetőségeket.
Állatok jellemzői - Csoportosító Remix Milyen közösségi média oldaltípust használj? - Közösségi média mindenkinek "Csak még egy posztot! " – A személyiség szerepe a közösségimédia-függőség kialakulásában | Mindset Pszichológia Közösségi média szakértő - WebMaITT 97-101. ↑ Manovich, Lev (2001). The Language of New Media, Cambridge: MIT Press. Archiválva 2012. július 30-i dátummal a Wayback Machine -ben Hozzáférés ideje: 2014. február 4. ↑ FLEW, Terry (2008), New Media: An Introduction, Oxford University Press, UK, pp. 21-33 ↑ Hazai példaként a Kitchen Budapest [KIBU] említhető. URL: hozzáférés ideje: 2014. ↑ Balázs Géza: Az új média retorikája. In: Vigilia 2003/1. p. 13. ↑ Fehér Katalin: Az új és a régi média. Médiadeterminizmus és médiakonvergencia in: Fehér Katalin (szerk. ): Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből. Budapest, L'Harmattan Kiadó, 2007. 93–103., 250-264. ↑ Szakadát István: Új média, hálózati kommunikáció. Archiválva 2010. május 31-i dátummal a Wayback Machine -ben vö.