Ausztria Régiói Térképen
A szentély-körüljáró gótikus ülőfülkéi a XV. században freskódíszítést kaptak. Ekkor került átépítésre a templom, mégpedig gótikus stí ülőfülkék eredeti kőelemein helyenként látszanak a középkori festés maradványai, melyen Krisztus szenvedéstörténete látható. A templomban megtalálható a három magyar szent ereklyéje is. 1507-ben Pest város által adományozott pasztoforium a hazai reneszánsz művészet kiemelkedő emléke, amely Szent László ereklyéjét őrzi. Budapest egyesített címeréhez szolgált mintául az alján található címerábrázolás. A templom főhajójának másik oldalán kapott helyet a pasztofórium párja. Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje található mindebbe. A különös értékkel bíró ereklye állít emléket az 1211-ben 4 évesen thüringiai Hermann őrgróf által eljegyzett Erzsébetnek. A harmadik ereklye a szembemiséző oltár belsejében látható. Szent Gellért püspök testét a legenda szerint 1046-ban vértanúhalála után a pesti templomba, a mai templomunk elődjébe temették. Ereklyéi 2002-ben, több mint 950 év után visszatértek hajdani őrzési helyükre az itáliai Muránóból.
A II. világháborúban, Budapest ostroma alatt a templom nagy mértékben megrongálódott, déli tornya is leomlott. A nagy értékű műemlék templom helyreállítása – ami eleinte csak az állagmegóvási munkákra korlátozódott – 1946-ban kezdődött meg és 1949-ig tartott, majd abbamaradt. Ebben az időszakban készültek el a templom ólomüveg ablakai is. 1953-ban a homlokzatot tatarozták, 1972-től pedig – a déli torony kivételével – végbement a templom teljes külső helyreállítása. A belső restaurálás – amely során újjászületett az ikonosztáz, a templom ünnepi ikonja, a Szent Sír, valamint a templom sztaszidionjai (székei) – 1991-1996 között folyt le. A legutóbbi nagyobb munkák a tél folyamán zajlottak le, amikor felújításra került a tetőszerkezet. A görögök és macedovlachok alapította egyházközség egy évszázad alatt teljesen elmagyarosodott, úgyhogy 1931-ben elnevezésébe is felvette a "magyar" jelzőt. Istentiszteleti nyelve mégis egészen 1949-ig kizárólag a görög maradt, s ennek folytán az egyházközséget egyre inkább az elnéptelenedés veszélye fenyegette.
A templom építésére Jung József építésszel kötöttek megállapodást. Mivel az alapítók templomukat a város díszévé akarták tenni, az eredeti tervet kétszer is átdolgoztatták. 1801-ben került sor az Istenszülő elhunyta (Nagyboldogasszony) templom felszentelésére, amit a görög származású Dioniszije Popovics budai szerb püspök végzett nagy papi segédlettel. A templom ikonosztázionját Nikolaosz Ioánnu (Jankovicz) Talidorosz egri fafaragó készítette el. Az ikonok megfestésére Anton Kuchelmeister bécsi festő kapott megbízást, aki Magyaroszágon még két ortodox templomban, a miskolciban és az egriben dolgozott. 1809-ben már kívül-belül készen állt a templom, amely Magyarország 19 görög alapítású temploma és kápolnája között kiválik méreteivel, építészeti formáival, gazdagságával, és ma is méltó dísze a pesti Dunapartnak. A felépült templom tornyai annak idején befejezetlen állapotban maradtak. Ezért az egyházközség 1873-ban Ybl Miklós tervei szerint készíttette el a két toronysisakot, s ezzel egyidőben új homlokzatot alakíttatott ki.
1828-ban a templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra Kultsár Istvánt, a felvilágosodás korának nagy színházszervezőjét. [1] 1839-ben a támpillérek közeit árusító bódékkal építették be, ezeket 1932-ben bontották le. Ekkor találták meg a gótikus ablakokat és az ikerkapuzatot. [2] Többször restaurálták: 1805–1808 között Hild János, 1889-ben Steindl Imre, 1945 után Gerő László vezetésével. A templombelső festését 1976–77-ben felújították. 2010-ben a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária -freskót találtak, meglepő épségben. A templom külseje elhanyagolt állapotban volt, mígnem 2011-ben az előtte lévő park megújítása után a homlokzatot is renoválták, Mezős Tamás építész tervei szerint. [3] A 2014-2016 között elvégzett régészeti feltárások alkalmával megtekinthetővé vált a táborparancsnok szobája, valamint kialakításra került egy altemplom is. A felújítást követően 2016. augusztus 15-én dr. Erdő Péter bíboros jelenlétében adták át a hívek és látogatók részére a templomot.
A freskó felfedezése a 2010-es restaurálási munkálatok folyamán történt. A fülke oldalfalán püspökszent ábrázolása látható. A szentély-körüljáró gótikus ülőfülkéi a XV. században freskódíszítést kaptak. Ekkor került átépítésre a templom, mégpedig gótikus stílusban. Az ülőfülkék eredeti kőelemein helyenként látszanak a középkori festés maradványai, melyen Krisztus szenvedéstörténete látható. A templomban megtalálható a három magyar szent ereklyéje is. 1507-ben Pest város által adományozott pasztoforium a hazai reneszánsz művészet kiemelkedő emléke, amely Szent László ereklyéjét őrzi. Budapest egyesített címeréhez szolgált mintául az alján található címerábrázolás. A templom főhajójának másik oldalán kapott helyet a pasztofórium párja. Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje található mindebbe. A különös értékkel bíró ereklye állít emléket az 1211-ben 4 évesen thüringiai Hermann őrgróf által eljegyzett Erzsébetnek. A harmadik ereklye a szembemiséző oltár belsejében látható. Szent Gellért püspök testét a legenda szerint 1046-ban vértanúhalála után a pesti templomba, a mai templomunk elődjébe temették.
1/5 fotó Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom - Budapest 9. 5 6 értékelés alapján Bemutatkozás Budapest városában található a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom. A templom részben római kori alapokkal rendelkezik, mely épületmaradványokon áll. Mindezt a mai Március 15. téren találhatja a látogató nagyközönség. A mai templom alatt húzódik a Contra Aquincum katonai erőd parancsnoki szobája. Egy 2014-2016. közötti régészeti kutatás alkalmával került elő egy többhelyiséges, téglapadlóval burkolt, részben fűthető kőépület maradványa, mely a IV. század közepéig az erőd parancsnokának a szobája volt. A román stílusú templom megépítése a római erőd köveinek felhasználásával történt, még a XI-XII. században. Alapfalai ma is láthatóak az altemplomban. A templom átalakítására a XII. században került sor. A szentély-körüljáró folyosója a XIV. század került kialakításra. Mindennek közepén, a templom főtengelyében található fülkében a Trónoló Madonna freskó lelhető fel.
Emlékére minden év április 1-jén a székesfehérvári megyés püspök mutat be szentmisét. 1961 -ben a templomot felújították. [2] Az egyetemi templom felújítására egy 2017. novemberi kormányhatározat 1, 5 milliárd forintot biztosított. [3] A felújítás 2019 májusában kezdődött, és a teljes külső megújulás mellett a fűtés és világítás korszerűsítésére, valamint egyes festmények restaurálására is sor kerül. [4] Épület [ szerkesztés] Külső kép [ szerkesztés] A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között bal oldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll. [1] Berendezés [ szerkesztés] Dúsan faragott kapu vezet a harmonikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok érett barokk freskói a világszerte ismert Johann Bergl munkái. A főoltár Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti Antal Lipót műve, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja. Sekrestye felőli oldalán a három oszlop között Remete Szent Antal áll, vele szemben Remete Szent Pál, jellegzetes pálmaháncs köpenyében – Hebenstreiter József alkotásai.